Ezt a szót helyesen így írják: daguerréotype, és így ejtik: dagarraiotiíp. A feltaláló neve Daguerre, de a franciában az összetett szó második e hangja hangsúlyos. A szerkezet maga minden kétséget kizáróan a modern tudomány egyik legfontosabb, ha nem a legcsodálatosabb vívmánya. Arra sajnos nincs helyünk, hogy áttekintsük a találmány történetét, amely egészen a camera obscurara vezethető vissza, vagy belemerüljünk a fotogénia történetébe (a szó egyébként görög eredetű, napfény festést jelent), amelynek akár egy rövid momentumát kifejteni is hosszabb lenne jelenlegi célunknál. Röviden összefoglalva egy ezüstréteggel bevont rézlemezről van szó, amelyen, ha napfény éri, igen finom ábrák keletkeznek. A lemezt egyenlő arányban elkevert méztartalmú zsírkővel (dagerrolittel) és mész-karbonáttan fényesre polírozzák, majd ezt a sima felületet jóddal kezelik, oly módon, hogy egy jóddal teli edény fölé tartják addig, míg halványsárga színt nem kap. A lemezt ezután egy camera obscurába helyezik, ahol a kívánt tárgyat egy lencse vetíti rá. A többit a fény végzi el. A művelethez szükséges idő függ a napszaktól és az időjárástól - általában véve tíz és harminc perc közti idő szükséges hozzá - , de a pontos megvilágítási időt csak tapasztalattal lehet megállapítani. Az eltávolított lemez mindazonáltal nem mutat semmit, vegyi folyamat szükséges ahhoz, hogy a legcsodálatosabb szépség előtűnjék. Nincs az a nyelv, amely ki tudná fejezni, de ha volna sem adná vissza azt a csodát, amelyet a kép és tárgyának összevetése okoz. Talán, ha elképzeljük egy tökéletes tükör és az általa visszatükrözött valóság közti különbséget, akkor közelítjük meg leginkább a valóságot. Mert az igazság az, hogy a dagerrotípia végtelenül (szándékosan használva a végtelen szót) akkurátusabb prezentációt nyújt, mint bármely, emberkéz alkotta festmény. Ha erős mikroszkóp alatt megvizsgálunk egy közönséges alkotást, nyomban eltűnik a természetességének még a nyoma is - de a fotogenikus alkotást ilyetén módon vizsgálva az további igazságokat tár fel, egyre több hasonlóságot mutat a tárggyal, amelyet reprezentál. Az árnyalatok sokfélesége, a tág és fenséges perspektívák önmagukban is a valóság tökéletes képét mutatják. A találmány előnyeit távolról sem lehet felmérni - de a filozófiai felfedezések tapasztalatai megtanították nekünk, hogy az ilyen találmányok esetében az előre nem láthatóval is fokozottabban kell számolnunk. Minden új, a napjainkban elért tudományos találmány következménye felülmúlja a legvadabb képzeletünket is. A dagerrotípia nyilvánvaló előnyei közül csak azt említjük meg, hogy általa eddig elérhetetlen nagyítások, akár egy pillanat alatt megvalósíthatóak, mert abszolút perspektívája ezt lehetővé teszi, és akár a holdfelszín korrekt térképe is megrajzolható, lévén, hogy a holdfény is rávetíthető a lemezre.
Edgar Allan Poe (1809. január 19. - 1849. október 7.)
The Daguerrotype - Alexander’s Weekly Messenger - Philadelphia - 1840. január 15.
Dagerrotípia: Egy pár dagerrotípiát tart - ismeretlen fotográfus ca. 1850-ből
