Miként kellene válaszolnunk, ha megkérdezik tőlünk: “Emberi lényként mi a leglényegesebb a szándékok és a fegyelem tekintetében?” Feleljünk így: “Az értelem tisztaságán és bonyodalmaktól való mentességén áll vagy bukik a dolog.” Az emberekből ez mintha kiveszett volna, így általánosságban kedvetlenek. Amennyiben értelmünk tiszta és mentes a gondoktól, megnyilvánulásaink élettel telnek meg, s odaadóan harcolunk az ügyünkért. Amikor pedig a figyelmünket evilági ügyek felé fordítjuk, szívünkből előbukkan valami, mégpedig az urunk iránti hűség, a szüleink iránti gyermeki engedelmesség, s a csatamezőkön a bátorság. Még számtalan más formában is megmutatkozhat, ám rátalálni roppant nehéz, s ha sikerült is, még nehezebb a hatását az állandóságba helyezni. Ennek egyetlen lehetséges módja, ha a pillanatot tökéletesen éljük meg.
Hagakure
