Julianus Imperator: Az orgonáról (2. epigramma)
Különös nádféle természetet [phüszisz] pillantok meg. Biztosan hirtelen szökkent szárba egy másik bronzmezőről, oly vad külsővel bír. A szél, mely hullámzásra készteti, nem tőlünk származik, rohama egy barlangból, bika rejtekéből tör elő, s megfelelően kifúrt sípok alatt halad gyökeréig. Tiszteletre méltó férfiú áll ott, a kéz ujjait mozgatva, s kezeli a billentyűket, átadván a szót a sípoknak. A billentyűk könnyedén szökellnek, előcsalván a dallamot.