Formálódó erő VI.
Minden bezártságot elutasítva, a legcsekélyebb hajlam nélkül a tanulást igénylő foglalkozások iránt, valamennyi testmozgás kedvelőjeként, lelkesen űzve minden sportot, bátorsággal, erővel és akarattal telve, a legjobb értelemben vett konzervatív házból származva, nem meglepő, hogy Oswald Boelcke már korán a tiszti szolgálatot választotta.
Érettségkor írt életrajzában csupán Homéroszt nevezi meg az iskolában olvasottak közül, „aki a görögség csodálatos, hősies korszakába helyezte”, a későbbiekben pedig Treitschke művei és a vezérkar hadtörténeti kiadványai azok a könyvek, amiket a legszívesebben forgat. Még ennél is jellemzőbb korai érdeklődése a katonaság és – roppant figyelemreméltó! – már akkoriban a repülés iránt, ahogy kiderül szabadon választott témáiból, melyekből nyilvánosbeszéd-gyakorlatként az osztály előtt előadást kellett tartania. A másodikos Oswald Boelcke 1908-ban a következő témakörök mellett döntött: „Scharnhorst tábornok és az ő hadseregreformja”, „A léghajózás kezdetei” és „Zeppelin gróf élete első repülési kísérletéig”.
Az első előkészítő lépéseket katonai karrierje érdekében valójában igen elhamarkodottan és önállóan tette meg. Éppen szerencsésen megkezdhette a negyedik évfolyamot, amikor egy napon anélkül, hogy bárki is tudott volna róla, megírta a császárnak, hogy tiszt szeretne lenni, és a segítségét kérte abban, hogy felvegyék a hadapródiskolába. A szülők csak később szereztek tudomást a fiatalúr tettéről, mikor levelet kaptak a kadétiskola vezetőjétől, Schwartzkoppen altábornagytól, a következő tartalommal: a császár parancsára teljesítik a kívánságot, és kérik a szükséges papírokat. A felnőttek azonban úgy vélték, jobb, ha fiuk még nem hagyja maga mögött a családi fészket, s az érettségi letételéig gimnáziumba jár.
Mikor 1911 húsvétján sikerült elérnie a célját, Oswald Boelcke ujjongó „Végre!”-kiáltással ugrott fel az iskolapadból, majd a Rajnához utazott, hogy hadapródként lépjen be a koblenzi harmadik távírász zászlóaljba. A matematika és a fizika iránti különös érdeklődés miatt választotta ezt a csapatot.
Dr. Johannes Werner - Boelcke. Der Mensch, der Flieger, der Führer der deutschen Jagdfliegerei. 1932.